Ments élelmiszert és életet menthetsz!

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület munkájának köszönhetően több ezer tonna élelmiszer jut el a rászorulókhoz évente

Magyarországon minden évben 1,8 millió tonna élelmiszer megy veszendőbe. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület célja, hogy kapcsolatot teremtsen az országunkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és a rászorulók között, ezzel elősegítsék a nélkülözés és az élelmiszerpazarlás csökkenését Magyarországon. Az Élelmiszerbank működésével egyszerre szolgál környezetvédelmi és szociális célokat.

Az Élelmiszerbank több mint 14 éves fennállása óta gyártóktól, kereskedelmi hálózatoktól gyűjti be a feleslegessé vált élelmiszereket, melyek között vannak közeli lejáratú vagy csomagolás hibás termékek, de akár szezonálisan már nem eladható, kiváló minőségű élelmiszerek is. 2018-ban 11.000 tonna mentett élelmiszerrel több mint 300.000 nélkülözőt segítettek rendszeresen, akik közül 180.000 fő rendszeres - napi, heti szintű - segítséget tud kapni.

Az Élelmiszerbank jelenleg közel 60 gyártótól és 5 nagy kereskedelmi lánctól veszi át azokat a termékeket, amelyek valamilyen okból nem kerülnek a vásárlók kosarába. Naponta közel 330 áruházból menti az élelmiszert az Egyesület partnerszervezetei segítségével. 2019. első felében ily módon 5.210 tonna ennivalót mentettek meg. Az ebből összeállított mintegy 1.250.000 élelmiszercsomag az Egyesület partnerszervezetein keresztül családokhoz, gyermekekhez, idősekhez, fogyatékkal élőkhöz vagy hajléktalanokhoz jutott el. 

A gyerekekre kiemelt figyelmet fordít a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, hiszen a nélkülözés tanulmányi teljesítményüket és egészségi állapotukat is befolyásolhatja, amely hosszú távon kihathat életükre. A nem megfelelő étkezés miatt kimaradhatnak az iskolából, és az élet más területein is hátrányos helyzetbe kerülnek. Az Egyesület többek között azzal segíti a gyermekekkel foglalkozó szervezeteket, hogy a gyermeknap, a nyári táborok és a Mikulás időszakában pályázati lehetőséget biztosít számukra, amelynek keretében élelmiszercsomagokra pályázhatnak.

Világszerte a megtermelt élelem harmada a kukában végzi, az élelmiszerpazarlás hozzájárul a klímaváltozáshoz is: az élelmiszerfelesleg a hulladéklerakókba kerülése után, bomlása során a környezetre káros gázokat bocsájt ki, jelentősen növelve az üvegházhatást.

Magyarországon az Élelmiszerbank munkájának köszönhetően az itthon megtermelt élelmiszerfelesleg egy része nem kerül a hulladéklerakókba, mert az Egyesület eljuttatja azt azokhoz, akiknek erre a legnagyobb szükségük van.

Az Élelmiszerbank Egyesület munkájáról bővebb információt talál a https://www.elelmiszerbank.hu/ honlapon.

Adományozás útmutató

– OMÉK –

Az európai uniós és nemzeti jogszabályok alapján az élelmiszer adományozása, jótékony célú felajánlása, azaz ingyenes átadása forgalomba hozatalnak minősül, ezért az adományozás során is be kell tartani az élelmiszerbiztonságra vonatkozó előírásokat.

Az alábbi élelmiszerek, ételek adhatók tovább adományként:

-        Hűtést, hőn-tartást nem igénylő bontatlan, ép, eredeti csomagolású élelmiszerek, italok, ha a gyártó jelzésének megfelelő hőmérsékleten tárolták, a gyártó utasítása szerint kezelték: pl. csomagolt ásványvíz, üdítőitalok, csomagolt édességek (csokoládé, cukorka, keksz, nápolyi stb.), csomagolt sütőipari termékek, konzervek, szárazáru (száraztészta, cukor, liszt, fűszerek), olaj.

-        Hűtést, hőn-tartást nem igénylő, csomagolatlan élelmiszerek, amennyiben a fogyasztóig eljutásig biztosított az élelmiszerek szennyeződéstől való védelme: pl. száraz sütemény, pogácsa, keksz, nápolyi, cukorka, csokoládé, zöldség-gyümölcs, pékáru, péksütemény,

-        Hűtést igénylő élelmiszerek, ha a hűtőlánc nem szakadt meg, a fogyasztóig eljutásig biztosított az élelmiszerek szennyeződéstől való védelme: pl. cukrászsütemény, hidegkonyhai készítmények, tej, tejtermékek, húskészítmények,

-        Melegen tartást, (hőn-tartást) vagy közvetlenül a fogyasztás előtt átsütést, átforralást igénylő, melegen fogyasztandó készételek, amennyiben a hőn-tartás/hűtés nem szakadt meg, (a fogyasztásig nem is szakad meg), és a fogyasztóig eljutásig folyamatosan biztosított az élelmiszerek szennyeződéstől való védelme, például: készételek, levesek, pörköltfélék, sültek, főzelékek, köretek, mártások. Ennek az élelmiszer csoportnak az adományozása azonban mindig alapos körültekintéssel történhet!

A nyomon követhetőség biztosítása érdekében – amennyiben az adomány nem közvetlenül a végső fogyasztó részére kerül átadásra – dokumentálni kell, hogy mely szervezet, vállalkozás felé, mikor, milyen azonosító adatokkal rendelkező (megnevezés, mennyiség, tételazonosító, fogyaszthatósági/minőségmegőrzési idő) terméket adtak át.

Az élelmiszer átvevőjének fontos tudnia, hogy az átvétel pillanatától kezdve a felelősséget (szállítás, tárolás, hőntartás, kiosztás, nyomon követés) is átveszi.

Részletesebb szabályok

Feldolgozott élelmiszerek

Adományozni kizárólag olyan élelmiszert lehet, amelynek a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési ideje még nem járt le.

Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a felajánlott termékek még a lejárat előtt eljussanak a végső fogyasztóhoz. Számolni kell azzal is, hogy a karitatív szervezetekre is vonatkozik az a szabály, hogy csak lejárati időn belüli termékeket adhatnak át a rászorulóknak, és gyakran több napra van szükség ahhoz, hogy egy adott élelmiszermennyiséget szétosszanak.

Az adományozott termékeknek is rendelkezniük kell a kereskedelmi forgalomban kötelező, jogszabályban előírt magyar nyelvű jelöléssel.

Hűtést igénylő élelmiszerek esetén (pl.: hús, húskészítmények, hal, tejtermékek, mirelit termékek) a hűtési láncot sem a termékek tárolása, sem az adományként való átadása során nem szabad megszakítani, az előállító által meghatározott tárolási hőmérsékletet folyamatosan biztosítani kell.

A kóstolásra felkínált és megmaradt, valamint a megbontott egyedi csomagolású élelmiszerek adományozása élelmiszerbiztonsági okok miatt nem lehetséges.

Csomagolatlan élelmiszerek (pl. füstölt húskészítmények, pékáru) adományozása során olyan csomagolást kell biztosítani, hogy a termékek ne szennyeződhessenek.

Friss zöldség-gyümölcsök

Kóstoltatási célra felvágott, darabolt zöldséget higiéniai okokból nem javasolt jótékony célra továbbadni. Amennyiben megoldható, komposztálási célú gyűjtése indokolt.

Friss, egész zöldséget-gyümölcsöt az alábbi tartalmú jelölés mellett lehet jótékony célra felajánlani:

Termelő/Forgalmazó neve, címe:

Áru megnevezése:

Származási ország:

Lot szám/csomagolás dátuma:

Vendéglátó termékek

A megmaradt ételek adományozása esetén az adományozó felelős az ételek biztonságosságáért. Legfontosabb szempont vendéglátó termék esetében is, hogy kizárólag élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő ételt szabad adományként felajánlani!

Nem adható át vendéglátóipari termék (készétel, hidegkonyhai-, cukrászati termék), ha:

• hűtést igényel, de hűtés nélkül tárolták,
• sérült a csomagolása,
• a fogyasztótól, tálalóasztalról visszagyűjtötték,
• melegen tartást igényel, de 3 órán túl szobahőmérsékleten tárolták,
• szennyeződött, fertőződhetett,
• romlott (romlás jeleit mutatja),
• a gyártója, készítője valami ok folytán nem vállal érte felelősséget,
• a termék nyomon követhetősége nem biztosított.
• lejárt a fogyaszthatósági/minőségmegőrzési ideje (Az ételek fogyaszthatósági idejét minden esetben a készítő vállalkozásnak kell megállapítania, és vagy a csomagoláson, vagy csomagolatlan élelmiszerek esetében a kísérő dokumentáción kell feltüntetni.)

Iránymutatásként néhány gyakorlatban bevált lejárati idő:

• meleg étel szobahőmérsékleten tartva a főzés befejezése után 3 óra;
• meleg étel, a főzést követően azonnal lehűtve és hűtve (0 és +5°C között) tartva 24-48 óra

A témára vonatkozó legfontosabb jogszabályok:

-        Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról

-        Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról

-        Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény